vérvölgy.jpeg vérvölgy.jpeg

Testvértelepülés

Testvértelepülés

Vérvölgy, Szilágy megye (Románia)

 

A hagyományok szerint neve egy Szent István korabeli legendából ered, mely szerint a király serege a pogány vallás elfojtására a mai falu helyén lévő völgybe szorította be, és verte le a pogányokat, s e csata után vértől patakzó völgyről nevezték el a későbbi falut Vérvölgynek.

Vérvölgy nevét az oklevelek 1387-ben említették először, Werwelg néven. Nevét később többféle formában írták:1387-ben Verweghe1446-ban Werwelgh néven volt említve.

1447-ben Rathoni Nagy (Magnus) Lőrinc volt a település fő birtokosa.

1446-1449 körül a Szentkirályi család tagjai voltak a falu birtokosai.

1553-ban Kaplyon György birtoka volt, és Kővárhoz tartozott.

1638-ig Nagydobai Spáczai János volt a falu legnagyobb birtokosa.

1639-ben Nagydobai Spáczai Pál birtokát annak hűtlensége miatt Görcsöni đerédi István kapta meg.

1716-ban Szécsi Györgynek és nejének Guti Juditnak is volt itt birtoka.

1847-ben 541 lakosa volt, ebből 1 római katolikus, 10 görög katolikus és 530 református volt.

1890-ben 580 lakosából 571 magyar, 9 oláh, melyből 9 római katolikus, 9 görög katolikus, 537 református, 25 izr. Házainak száma: 136.

Vérvölgy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetessége: Református temploma 1803-ban épült. Egyik harangját 1774-ben, a másikat 1852-ben öntötték.