2/2011. (II. 17.) önkormányzati rendelete

 

Tabdi Község Képviselőtestülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (5) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. §. (2) és (5) bekezdésében, 18. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1) és (3) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 31. §-ában, 47. § (2) bekezdésében és 49. § (2) bekezdésében, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében és 10/A. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el:

 

1. Az önkormányzat neve, székhelye

1. §

 

(1)   Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tabdi Község Önkormányzata.

 

(2)   Az Önkormányzat székhelye: 6224 Tabdi, Kossuth Lajos utca 9.

 

(3)   A Képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő.

 

(4)   A Képviselőtestület a község címeréről és zászlajáról, valamint a helyi kitüntető díjak adományozásáról külön rendeletet alkot.

 

2. A Képviselőtestület ülése

2. §

 

(1)   A Képviselőtestület évente a munkatervében meghatározott számú, de legalább hat rendes ülést, halaszthatatlan döntést igénylő ügyben szükség szerint rendkívüli ülést tart.

 

(2)   A polgármester akadályoztatása esetén a testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

 

(3)   A Képviselőtestület a rendes üléseit éves munkaterv alapján, a munkatervben meghatározott időpontban tartja. Rendkívüli ülés összehívását a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az alpolgármester is kezdeményezheti.

3. §

(1)   Az éves munkaterv előkészítéséről a polgármester gondoskodik. A tervezet összeállítása előtt köteles a képviselők, a Képviselőtestület bizottságai, a jegyző, valamint a 7. §-ban felsorolt társadalmi szervek vezetői javaslatát írásban, határidő megjelölésével megkérni.

 

(2)   A munkatervnek tartalmaznia kell:

a)      az ülés időpontját, helyét,

b)      a napirend megnevezését, előadóját,

c)      annak a bizottságnak a megnevezését, amely az előterjesztést előzetesen megtárgyalja,

d)     a közmeghallgatás helyét, időpontját.

     

(3)   A munkaterv elfogadásáról legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt.

4. §

 

(1)   A polgármester a testület rendes ülését az éves munkatervben meghatározott hónapban, a képviselőkkel történt előzetes egyeztetés szerint, ha ez nem lehetséges, az általa kijelölt időpontra (napra, órára) köteles összehívni.

 

(2)   A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább öt nappal korábban kell kézbesíteni.

 

(3)   A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az írásban benyújtott előterjesztés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles gondoskodni.

 

(4)   A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább három nappal korábban kell kézbesíteni.

 

(5)   Különösen sürgős esetben a polgármester a rendkívüli ülést a (4) bekezdéstől eltérő módon is összehívhatja.

 

(6)   A jegyző a Képviselőtestület üléséről a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján – az ülés előtt legalább három nappal korábban – történő kifüggesztésével, az (5) bekezdés szerint összehívott ülésről az összehívás napján tájékoztatja a lakosságot.

5. §

 

(1)   A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat, és azok előadóját, a napirendi pont zárt ülés keretében történő tárgyalását.

 

(2)   A meghívóhoz a napirendi pontok sorrendjében csatolni kell az előterjesztéseket. A korábban elnapolt napirendi pont, a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés, valamint a 19. § (4) bekezdés szerinti előterjesztéseket ismételten megküldeni nem kell.

 

6. §

 

(1)   A Képviselőtestület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni a tevékenységi körét érintő előterjesztések tárgyalására a Faluvédelmi Egyesület, a Horgász Egyesület, a Sportegyesület, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Nyugdíjas Klub, a Vöröskereszt Helyi Csoportja, a Cukorbetegek Egyesületének Helyi Csoportja, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Helyi Csoportja képviselőjét.

 

 

(2)   A polgármester az ülésre tanácskozási joggal jogosult meghívni azt is, akinek az ülésen való részvételét a napirend tárgyalásához indokoltnak tartja.

 

(3)   A képviselő, ha akadályoztatása miatt nem tud a testület ülésén részt venni, köteles távolmaradását legalább az ülést megelőző napon a polgármesternek bejelenteni.

 

 

3. Előterjesztési jog, az előterjesztés tartalmai és formai követelményei

7. §

 

(1)   A Képviselőtestület ülésére, döntést igénylő ügyben előterjesztés benyújtására jogosult a Képviselőtestület tagja, a Képviselőtestület bizottsága, valamint a jegyző.

 

(2)   A rendes ülésre szóló előterjesztést az ülés napját megelőzően hét nappal korábban kell a polgármesternél benyújtani.

 

(3)   A Képviselőtestület az éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket állandó vagy ideiglenes bizottság nyújt be. A bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a 26-28. §-ban foglalt előterjesztések.

 

(4)   Jogszabály előírása, a Képviselőtestület vagy a polgármester felkérésére nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, beszámolhatnak tevékenységükről. Ez esetben a 8. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

 

8. §

 

(1)   Előterjesztésnek minősül:

a)      a rendelet-tervezet,

b)      a határozat-tervezet,

c)      a külön jogszabály alapján kötelezően benyújtandó beszámoló és tájékoztató.

 

(2)   Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a)      az előterjesztő megnevezését, a testületi ülés időpontját, az előterjesztés tárgyát,

b)      az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti előterjesztéshez a döntési javaslat indokolását, valamint a rendelet-tervezet vagy határozat-tervezet szövegét,

c)      szükség esetén a végrehajtásért felelős és a határidő megjelölését,

d)     az előterjesztő aláírását.

 

(3)   Egyszerűbb ügyekben, illetve a sürgősségi javaslathoz indokolást készíteni nem kell, a javaslatot ez esetben szóban kell indokolni.

 

(4)   Az írásban előterjesztett indokolásnak tartalmaznia kell a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését, a döntést indokolttá tevő körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, valamint – szükség esetén – a téma átfogó értékelését segítő mellékleteket (statisztikai táblákat, térképvázlatot, az érintett tárgyban korábban hozott határozat szövegét, stb.).

 

 

 

(5) A rendeletet-tervezetet és annak indokolását – kivéve a (7) bekezdésben felsorolt tervezeteket – az önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel – a véleményezési határidő megjelölésével – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a vélemények kifejtésére a tervezett szabályozás céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, de legalább öt nap álljon rendelkezésre.

 

(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen, továbbá hivatali címre küldött levélben bárki véleményt nyilváníthat.

 

(7) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

 

a)      a fizetési kötelezettségekről,

b)      a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról készült beszámolókról,

c)      a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról,

d)     az önkormányzattal vagy a Polgármesteri Hivatallal jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól

 

szóló rendeletet-tervezetet, továbbá

 

e)      azokat a rendelet-tervezeteket, amelyek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, valamint

f)       a hatályos rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás kizárólag a magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

 

(8) A társadalmi egyeztetésre történő közzétételért, a vélemények feldolgozásáért, a (9) bekezdés szerinti összefoglaló elkészítéséért az előterjesztő – Bizottság előterjesztése esetén a Bizottság elnöke – felelős. A beérkezett vélemények, javaslatok rendelet-tervezetbe történő beilleszthetőségét az előterjesztő mérlegeli. Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sértő kifejezéseket tartalmaz, a rendelet-tervezet tárgyához nem kapcsolódik, vagy névtelenül érkezett. Az előterjesztőt a beérkezett vélemények, javaslatok tekintetében egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

 

(9) A rendelet-tervezet előterjesztéséhez csatolni kell a jogalkotásról szóló törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat eredményéről készült hatásvizsgálati lapot, valamint a társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények – elutasított vélemény esetén az elutasítás indokát is tartalmazó – tipizált összefoglalóját.

 

(10) A véleményező adatai a véleményezett rendelet hatályba lépésétől számított három hónapig kezelhetők, a véleményt, valamint a személyes adatokat ezen időpontig kell a honlapról törölni, levélben érkezett vélemény esetén megsemmisíteni. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a honlapról történő törlést, és az iratok megsemmisítését az erről szóló döntést követő 30 napon belül kell elvégezni. A határidőkről, és az adatkezelés szabályairól a véleményező figyelmét a honlapon és a helyi hirdetőben kell felhívni.

 

 

 

4. Az ülés napirendje

9. §

 

(1)   A polgármester köteles a rendes ülésre az éves munkatervben meghatározott, a rendes és rendkívüli ülésre az előterjesztési joggal rendelkezők által benyújtott előterjesztéseket a meghívóban napirendként szerepeltetni.

          

(2)   A polgármester, a képviselőtestület tagja, a jegyző, vagy bármely bizottság a rendes és a rendkívüli ülésen javasolhatja:

a)      a meghívóban szereplő napirendek sorrendjének megváltoztatását,

b)      napirend levételét vagy tárgyalásának elnapolását,

c)      sürgősségi javaslattal új napirend felvételét.

 

(3)   A sürgősségi javaslatot az előterjesztő legkésőbb az ülés megkezdéséig köteles a képviselőknek kiosztani.

 

(4)   Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

 

(5)   A napirend levételére, tárgyalásának elnapolására tett javaslatot indokolni kell. Azokat az előterjesztéseket, melyek tárgyalását a Képviselőtestület elnapolta, a következő rendes ülés napirendjére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a testület másként dönt.

 

(6)   A sorrend megváltoztatásáról, a sürgősségi javaslat napirendre vételéről, a napirend elnapolásáról, valamint az ülés napirendjéről a Képviselőtestület dönt.

 

10. §

 

A határozatképességre a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést nyolc napon belül, ugyanazon napirendek tárgyalására ismét össze kell hívni. A meghívó újabb napirendeket is tartalmazhat.

 

5. A napirend tárgyalásának szabályai

11. §

 

(1)   Az előterjesztő az ülésen az előterjesztésben foglaltakat szóban kiegészítheti, a rendelet- vagy határozat-tervezetet – indokolás mellett – módosíthatja, az előterjesztést visszavonhatja.

 

(2)   A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

 

(3)   A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, aki köteles a válaszadásra.

 

 

(4)   A válaszadást követően a bizottságok elnökei ismertetik a bizottság állásfoglalását, melynek elhangzása után az ülés – 2. § (2) bekezdés szerinti – elnöke a vélemények és hozzászólások ismertetésére megnyitja a napirend vitáját.

6. Módosító javaslat

12. §

 

(1)   A vita során az előterjesztéshez a polgármester, bármely képviselő, a jegyző, továbbá a Képviselőtestület bizottsága módosító javaslatot nyújthat be. A javaslatot indokolni kell. A javaslat benyújtója a javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.

 

(2)   A módosító javaslatot írásban vagy szóban, a döntési javaslat pontos szövegének megfogalmazásával kell előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító javaslatot az ülés elnökének kérésére írásban kell benyújtani. A szóban benyújtott javaslat írásbeli elkészítésére az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el.

 

7. Az ülés elnökének jogköre

13. §

 

(1)   Az ülés elnöke megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi az előre bejelentetten, és bejelentés nélkül távollévőket.

 

(2)   Az elnök napirendi pontonként megnyitja, berekeszti a vitát, szavazást rendel el, megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést.

 

(3)   Az elnök vitavezetési feladatai:

a)      a szó megadása,

b)      a tárgyra térésre felszólítás, javaslat a szó megvonására,

c)      tárgyalási szünet elrendelése,

d)     az ülés rendjének biztosítása.

 

14. §

(1)   A vita megnyitása után a hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg szót.

 

(2)   A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a napirend vitájához hozzászólhat, ha részére az ülés elnöke szót ad, vagy akinek – bármely képviselő javaslatára – a Képviselőtestület szót ad.

 

(3)   Az ülés elnöke – indokolt esetben – kezdeményezheti a hozzászólások maximum 2 percben történő korlátozását, melyről a Képviselőtestület vita nélkül határoz.

 

(4)   Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésben bármely képviselő szót kérhet, és ügyrendi javaslatot tehet.

 

(5)   Az ügyrendi javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül határoz.

 

(6)   Bármikor szót kérhet a jegyző, ha törvényességi észrevételt kíván tenni.

 

15. §

 

Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Az elnök, eredménytelen második felszólítás után javaslatot tehet a szó megvonására, melyről a Képviselőtestület vita nélkül határoz. Akitől megvonták a szót, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

16. §

 

Az ülés elnöke – a testület hatékony és zavartalan működése érdekében – bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el.

17. §

 

Ha a Képviselőtestület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

 

18. §

 

(1)   Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő is javasolhatja. A javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül határoz.

 

(2)   A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalhatja, egyúttal reagálhat az elhangzott észrevételekre (zárszó).

 

(3)   A zárszót követően az ülés elnöke a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen – az eredeti javaslathoz illeszkedő módon – ismerteti, majd szavazást rendel el.

 

8. A döntéshozatal szabályai

19. §

 

(1)   A Képviselőtestület elsőként – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatokról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.

 

(2)   A képviselő a javaslatról igen vagy nem szavazattal dönthet, a szavazás során tartózkodni nem lehet.

 

(3)   A Képviselőtestület – bármely képviselő javaslatára – minősített többséggel dönt a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a képviselők ABC sorrendben szavazhatnak.

 

(4)   Szavazategyenlőség esetén tovább kell folytatni a vitát, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot a következő ülésen, a döntés meghozatalára jogszabályban előírt határidő esetén legkésőbb a határidő lejártáig kell ismételten napirendre tűzni.

 

20. §

 

(1)   Az ülés nyilvánosságára, a zárt ülés elrendelésére, az egyszerű és minősített többségre, a titkos szavazásra, valamint a személyes érintettségre a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az irányadók.

 

(2)   A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselőtestület minősített többséggel dönt.

 

(3)   A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság látja el. Ha az ülésen az Ügyrendi Bizottság teljes létszámban nincs jelen, vagy tagját a Képviselőtestület a szavazásból kizárta, háromtagú – elnökből és két tagból álló – Szavazatszámláló Bizottságot kell választani.

 

(4)   Az Ügyrendi vagy Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét. A szavazás eredményéről a Bizottság elnöke a Képviselőtestületnek jelentést tesz. Az erről készült jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

 

(5)   A Képviselőtestület – bármely képviselő javaslatára – minősített többséggel dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a képviselők ABC sorrendben szavazhatnak.

 

9. Az interpelláció

21. §

 

(1)   A képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyben interpellációt nyújthat be.

 

(2)   Az interpellációt a polgármesternek kell megküldeni, aki továbbítja azt a címzetthez.

 

(3)   Az interpellációra írásban kell a következő ülésen, de legkésőbb 15 napon belül válaszolni. Az írásbeli választ legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a képviselőknek kiosztani.

 

(4)   Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a Képviselőtestület sem fogadja el, elrendelheti az interpelláció tárgyának bizottság általi kivizsgálását.

10. Kérdések, bejelentések

22. §

 

(1)   Kérdés, bejelentés minden olyan, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjéhez.

 

(2)   Kérdést a képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz – a feladatkörükbe tartozó ügyben - intézhetnek.

 

(3)   A kérdést az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban, a napirendi pontok tárgyalását követően lehet a kérdezetthez előterjeszteni.

 

(4)   A kérdezett – lehetőség szerint – az ülésen vagy az ezt követő legközelebbi ülésen köteles válaszolni.

 

(5)   A bejelentés, illetve a kérdésre adott válasz felett vita nem nyitható.

 

 

11. A Képviselőtestület döntéseinek jelölése, kihirdetése

23. §

 

(1)   A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

 

(2)   A Képviselőtestület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, az évszám után zárójelben a döntés időpontjának (hónap, nap) és a tárgy feltüntetésével kell megjelölni.

 

(3)   Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni

a)      az ülés napirendjének megállapításáról,

b)      a zárt ülés, titkos szavazás, név szerinti szavazás elrendeléséről,

c)      a személyes érintettség miatti kizárásról,

d)     az ügyrendi és az interpellációs kérdésben

           

             hozott döntéseket. A döntést ez esetben elegendő a szavazás számszerű eredményével

             rövid szövegben rögzíteni.

 

(4)   Az önkormányzati rendeletek megjelölésére a jogalkotásról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

 

(5)   Az önkormányzati rendeletet, valamint a Képviselőtestület normatív határozatát a jegyző annak meghozatalától számított öt napon belül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel hirdeti ki és gondoskodik arról, hogy azt az érintettek megismerjék.

 

(6)   A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Képviselőtestület üléseinek jegyzőkönyvébe és az előterjesztésekbe a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben betekinthetnek. A jegyzőkönyvet és az előterjesztéseket a jegyző az ülést követő 10 munkanapon belül köteles a Községi Könyvtárnak megküldeni.

 

 

12. A bizottságok szervezete és működése

24.§

 

(1)        A Képviselőtestület a döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.

 

(2)        A Képviselőtestület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására eseti bizottságot választhat.

(3)        Az elnök és a tagok személyére bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottság elnökhelyettesét saját tagjai közül a bizottság választja.

 

(4)        A Képviselőtestület a bizottságok elnevezését, létszámát, személyi összetételét, feladatkörét – minősített többséggel – bármely képviselő indítványára módosíthatja.

13. Állandó bizottságok

25.§

 

A Képviselőtestület állandó bizottságainak elnevezése és létszáma:

a)      Ügyrendi Bizottság (létszáma 3 fő)

b)      Szociális Bizottság (létszáma 3 fő)

 

 

14. Az állandó bizottságok feladatai

26.§

 

(1)   Valamennyi állandó bizottság előzetesen véleményezi, illetve állást foglal:

a)      a költségvetési koncepcióról,

b)      a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetről,

c)      a Képviselőtestület rövid- és hosszútávú programjairól.

 

 

27.§

 

Az Ügyrendi Bizottság előzetesen véleményezi, illetve állást foglal:

a)      a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására,

b)      önkormányzati kitüntetések, díjak alapítására, adományozására,

c)      a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d)     a más önkormányzatokkal való együttműködési, társulási megállapodásokra

 

benyújtott előterjesztésekről, ellátja továbbá a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, és az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó javaslat előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

 

28.§

 

A Szociális Bizottság előzetesen véleményezi, illetve állást foglal:

a)        a szociális és gyermekvédelmi alapellátásra, szociális intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére,

b)        a szociális és gyermekvédelmi ellátást szabályozó önkormányzati rendelet megállapítására, módosítására

 

benyújtott előterjesztésekről.

15. Eseti bizottság

29.§

(1)    Az eseti bizottság elnevezését, feladatát, megbízatásának terjedelmét, tagjainak számát, személyi összetételét a Képviselőtestület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

 

(2)    A bizottság a feladat elvégzéséről beszámol a Képviselőtestületnek. A Bizottság megszűnéséről a Képviselőtestület dönt.

 

16. A bizottság ülése

30. §

(1)   A Bizottság ülését az elnök távollétében helyettese hívja össze és vezeti.

 

(2)   A Bizottság tagja, amennyiben a bizottság ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni, köteles távolmaradását a bizottság elnökének – legalább az ülést megelőző napon – bejelenteni.

 

(3)   A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

 

(4)   A bizottság határozatképességére, határozathozatalára, az ülés nyilvánosságára, a zárt ülésre, a személyes érintettségre a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

 

31. §

 

 

(4)   A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a Faluvédelmi Egyesület, a Horgász Egyesület, a Sportegyesület, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Nyugdíjas Klub, a Vöröskereszt Helyi Csoportja, a Cukorbetegek Egyesületének Helyi Csoportja, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Helyi Csoportja képviselőjét.

 

(5)   Az elnök a bizottság ülésére tanácskozási joggal jogosult meghívni azt is, akinek az ülésen való részvételét a napirend tárgyalásához indokoltnak tartja.

 

(6)   A bizottság elnöke köteles a Polgármesteri Hivatalt a bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről, az (1) bekezdés e) pont szerinti külön meghívottakról az ülés előtt legalább három nappal korábban értesíteni. A jegyző legalább két nappal korábban köteles a tagok és meghívottak részére a meghívó és előterjesztések megküldéséről gondoskodni.

 

(7)   Az ülések helye – az elnök eltérő döntése hiányában – a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.

32. §

 

(1)    A bizottság üléséről – a Képviselőtestületi jegyzőkönyvre előírt szabályok alkalmazásával – jegyzőkönyvet kell készíteni azzal, hogy a jegyzőkönyvet, valamint a külön iratba foglalt döntéseket a bizottság elnöke írja alá.

 

(2)    Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni az ülés napirendjének megállapításáról, a zárt ülés elrendeléséről, az összeférhetetlenség miatti kizárásról, önkormányzati hatósági ügyben a nem érdemi határozatról szóló döntéseket. A döntést elegendő a szavazás számszerű eredményével rövid szövegben rögzíteni.

 

17. A polgármester

33. §

 

(1)      A polgármester tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat – az illetmény megállapítása kivételével – az Ügyrendi Bizottság gyakorolja.

 

(2)      A Képviselőtestület a polgármester illetményének emelését az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján állapítja meg.

 

(3)      A polgármester köteles negyedévente beszámolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a testület rendes ülésein tájékoztatást adni az átruházott hatáskörben – nem önkormányzati hatósági ügyben – hozott döntéseiről, továbbá a két ülés közötti fontosabb ügyekről.

18. Az alpolgármester

34. §

(1)      A Képviselőtestület - saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

 

19. A jegyző

35. §

 

(1)      A jegyző rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat feladatait érintő jogszabályokról, valamint évente beszámol a Képviselőtestületnek a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

20. Polgármesteri Hivatal

36. §

 

(1)    A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységekre nem tagozódik.

 

(2)    A Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadást kell tartani hétfőn, szerdán és csütörtökön 7,30 órától 12 óráig és 12,30 órától 15,30 óráig, kedden és pénteken 7,30 órától 12 óráig.

 

(3)    A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 

21. Lakossági fórumok

37. §

 

(1)   A közmeghallgatás helyét és időpontját a Képviselőtestület az éves munkatervében határozza meg. A közmeghallgatásról a polgármester legalább öt nappal korábban köteles a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és szórólapok útján a lakosságot értesíteni.

 

(2)   A Képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából falugyűlést hívhat össze.

 

(3)   A falugyűlés összehívásáról a Képviselőtestület határozatában foglaltak szerint a polgármester köteles gondoskodni.

 

(4)   A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselőtestületet tájékoztatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a Képviselőtestület előterjesztéséhez kell csatolni.

 

22. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

38. §

(1)   A Képviselőtestület köteles:

a)      kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte,

b)      megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok 10 %-a kezdeményezett.

 

23. Záró rendelkezések

39. §

 

(1)   Ez a rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba.

 

(2)   E rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti Tabdi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2008. (III. 27.) Kt. sz. rendelete, valamint a módosításáról szóló 6/2009. (V. 29.) Kt. sz. rendelet, a 6/2010. (IV. 28.) Kt. sz. rendelet, a 3/2010. (X. 14.) Kt. sz. rendelet, és a 15/2010. (XI. 18.) Kt. sz. rendelet.

 

 

 

 

Fábián Sándor                                                                       Dr. Szentendreiné Bakos Erzsébet

 polgármester                                                                                    jegyző