Tabdi Bács-Kiskun megyében a keleti hosszúság 19⁰20^' , az északi szélesség 46⁰42^', Kiskőröstől 7 km-re északkeletre helyezkedik el. Területe 1,752 km².

Régészeti ásatások a település területén nem voltak, ezért az ősi múltról nincsenek adataink. A rómaiak biztos jártak ezen a tájon. Birodalmuk védelmére erős védelmi láncot építettek ki a Duna partján. Bizonyos távolságra egymástól őrtornyok álltak. lyen őrtorony /Castrum/ romjait találták a Csengőd melletti Csonka-torony kövei között.
A honfoglalás idején a mai Tabdi területe a környező más területekkel együtt Árpád fejedelem fiának, Zsoltnak (Solt) birtoka volt. Zsolt nevét őrzik a közeli települések nevei: Solt, Soltszentimre, Soltvadkert.
A község neve már a régi oklevelekben felbukkan. Egy 1408-as okiratban a Kiskőrös környéki települések között már Thabd néven bukkan fel, és ezen a néven említi egy 1488-as és egy 1504-es oklevél is.
Ez a régi pár házas település a török dúlás alatt pusztulhatott el, miként Kiskőrös és Vadkert is.
A lassan-lassan újra benépesülő pusztát 1853-ban Közép-Kaskantyú székhellyel a szomszédos pusztákkal együtt Páhihoz csatolták. A XIX. szd. második feléig Tabdi a Wattay család tulajdona /a régi határköveken W betű látható/, majd Radvánszki, Okolcsányi és gróf Degenfeld osztoztak Tabdi, Csengőd és egyéb környékbeli pusztákon.
1890 táján parcellázták Tabdit. Az első telepesek legnagyobb része Temerinről, Kishegyesről, Oromhegyesről, Tiszakálmánfalváról, Ómorovicáról, Kecelről, Kiskőrösről, Akasztóról és Soltvadkertről jött. A lakosságnak ez az erős kevertsége magyarázza azt, hogy Tabdiban nincsenek népszokások, nincs népviselete. Hiányoznak a régi dőlőnevek is.
1890. aug. 28-ra felépült az első tabdi iskola, amely /Kiskőröst kivéve/ a környék legrégibb iskolája. Ezt az iskolát sokáig "Tornyos iskolának" hívták. 1890. okt. 11-én volt az iskolaavatás. Ekkor megérkezett Tabdi első tantója, Rácz János. A régi iskola utcája ma az ő nevét viseli.

	A századforduló környékén a település határában épített villát a híres prímás Dankó Pista. Villája ma idegenforgalmi látványosság.
Dankó villa.		A villa pincéje.

1912-ben elszakadt egymástól Páhi, Kaskantyú és Csengőd. Önálló községekké váltak. Tabdi ettől kezdve hol Csengődhöz, hol Kiskőröshöz tartozott.
A falun kívüleső világról a tabdiak alig tudtak. Rádió nem volt a faluban. A lakók elszigetelten éltek, a házak távol épültek egymástól. A falu központjában a 30-as években három ház állt. (A mostani vendéglő helyén, a tűzoltószertár épülete és a Nagy Pál féle ház.)
A II. világháború idején az épkézláb férfiakat bevonultatták, az itthon maradottak még többet dolgoztak és nyomorogtak mint eddig. A front elkerülte a települést. A szovjet hadsereg előrenyomulása olyan gyors volt, hogy itt harcok nem alakultak ki. 1944. nov. 1-én szabadult fel Tabdi.
A felszabadulás fordulatot hozott a lakók életében. 1945 tavaszán itt is megtörtént a földosztás. Sok teljesen nincstelen jutott földhöz.
1950. január 1-én lett Tabdi önálló község. Az első bírói állásra egyhangulag Garbacz Jánost választották meg. Késöbb ő lett Tabdi első tanácselnöke is.
A község megalakulása után megindult a fejlődés. Még 1950-ben vasúti megállót kapott a falu. Ugyanebben az évben megnyílt a postahivatal. Új iskola is épült, ahol részben osztott tanítás folyt. Együtt járt az 1.-3., 2.-4. és az 5.-6., 7.-8. osztály.
1951-ben népkönyvtár létesült 233 kötet könyvvel. Jelenleg a községi könyvtárnak 9325 kötet könyve van.
1958-ban az iskola teljesen osztottá vált. 

1957-60. között megépült a rk. templom. 1960. nov. 20-án Szt. Erzsébet napján  szentelte fel Grósz József kalocsai érsek.

1960-ban megtörtént a község villamosítása. Lehetővé vált a háztartások gépesítése.
1963-ra felépült az óvoda, melybe jelenleg 43 gyerek jár.
1970-ben orvosi rendelő épült.
1982-től fogorvosi rendelője is van a településnek.
1985. novemberétől a község vezetékes ivóvízzel ellátott.
1994. nov. 29-én ünepélyes lánggyújtás köszöntötte a vezetékes gáz átadását.
1999. jan. 1-i adatok szerint Tabdinak 1284 lakosa van, a falu lakásainak száma 610.